Az Országos Szövetkezeti Tanács alapszabálya

1. A szövetkezeti szövetségek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Civil törvény) és a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv, továbbiakban Ptk.) előírásainak figyelembe vételével határozzák meg szervezetük szabályait.
2. A szervezet neve: Országos Szövetkezeti Tanács                   

A szervezet rövidített elnevezése: OSZT

Székhelye: 1051 Budapest, Arany János u. 10.

Az Országos Szövetkezeti Tanács (Tanács) az 1971. évi Ill. törvény alapján működött Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) általános jogutódja.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

1. Az OSZT célja a szövetkezés népszerűsítése, elismertetése, a szövetkezetek és tagjaik érdekeinek szolgálata, képviselete és védelme.

Ennek érdekében

• közreműködik a szövetkezést ösztönző gazdasági környezet kialakításában;
• előzetesen véleményt nyilvánít az Országgyűlés es a Kormány hatáskörébe tartozó össz-szövetkezeti kérdésekben;
• foglalkozik a szövetkezetek gazdasági, társadalmi tevékenysége feltételeinek alakulásával, demokratikus önkormányzatának fejlesztésével, előmozdítja a szövetkezeti ágazatok különböző szervezeteinek együttműködését;
• figyelemmel kíséri és tevékenységével elősegíti a szövetkezetek egymás közötti, továbbá a szövetkezetek és egyéb társas, valamint egyéni vállalkozások közötti gazdasági együttműködés lehetőségeit és ezek fejlesztését;
• elősegíti a szövetkezés népszerűsítését, a szövetkezeti kérdések tudományos művelését, e tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását és a szövetkezeti oktatást; lehetőségeket teremt minden elvi jelentőségű közérdekű szövetkezeti kérdés megvitatására; e körben kiadói, valamint a tagszervezetek igényeinek megfelelő szolgáltatói tevékenységet is végez;
• előmozdítja a szövetkezetek es érdekképviseleti szerveik nemzetközi kapcsolatait, a magyar szövetkezetek nemzetközi szervezetekben való képviseletet, az európai közösség keretében kibontakozó szövetkezeti integrációs törekvéseket;
• mindezek alapján - szövetkezeti összefogással és az érintett társadalmi erők mozgósításával - küzd a szövetkezetek és tagjaik jogos érdekeinek érvényesítéséért.

1. Tagsági viszony

• A Tanács tagsági körébe fogad minden olyan országos hatáskörű szervezeti szövetséget, továbbá más olyan - általános szövetkezeti érdekeltségű - szervezetet, amely a Tanács célkitűzéseivel egyetért es a tagsági kötelezettségek teljesítését vállalja.
• A belépési szándékát megfelelő testületi döntéssel alátámasztó szervezet nyilatkozik arról is, hogy elfogadja az alapszabályt, és vállalja a ráeső tagdíj megfizetését. A tagsági viszony a Közgyűlés (Tanács) határozatával jön létre.
• A Tanács működésében a tagszervezetek küldötteik útján vesznek reszt. Egy tagszervezetet a Tanácsban három személy képviselhet. A tagdíj mértékét, mely egységes, a Tanács állapítja meg.

• A Tanács ülésén részvételre jogosult képviselőket a tagszervezetek saját belső szabályukban meghatározott módon határozzák meg.
• A tagsági viszony megszűnik:

-    felmondással

-    kilépéssel

-    kizárással

-    jogutód nélküli megszűnéssel.

• Annak a tagszervezetnek, amely egy éven keresztüI - írásbeli felszólítás ellenére - nem tesz eleget a ráeső tagdíj befizetésére vonatkozó kötelezettségének, a Tanács a tagi jogviszonyát felmondással megszüntetheti.
• Az OSZT-ból az év végén lehet kilépni, a kilépési szándékot hat hónappal korábban kell bejelenteni. A kilépő tag addigi befizetéseire vagy más vagyoni térítésre nem tarthat igényt.
• Kizárható az a tagszervezet, amely az alapszabállyal tartósan ellentétes tevékenységet folytat vagy a tagszervezetek érdekeit súlyosan sérti. A kizárásról szóló döntést a Tanács - az érintett tagszervezet képviselőjének figyelmen kívül hagyásával számított - egyhangú döntésével hozhatja meg.

A kizárási folyamatot bármely egyesületi tag, vagy szerv kezdeményezheti és az elnökség folytatja le.

A döntéshozatal során az érintett tagszervezet véleményét ki kell kérni, és csak annak figyelembe vételével hozható döntés.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban kell közölni.

A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az közgyűléshez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

5. A tagok jogai és kötelességei:

• A tagok jogai:

- képviselőik útján részt vehetnek az OSZT feladatainak kialakításában, szervei irányításában, tevékenységének ellenőrzésében;

kezdeményezhetik a közös fellépést a mozgalom egészét érintő parlamenti, kormányzati es egyéb kérdésekben;

indítványozhatják az össz-szövetkezeti kérdésekre vonatkozó jogszabályok megalkotását és módosítását, kezdeményezhetik az ezek alapján szükséges intézkedések megtételét;

a nemzetközi jelentőségű kérdésekben az illetékes nemzetközi szerveknél együttes képviseletet, fellépés kialakítását indítványozzák.

• A tagok kötelessége:

-        képviselőik útján részvétel az OSZT munkájában;

-        az OSZT állásfoglalásai megvalósításában való^, közreműködés;

-        a tagdíjak megfizetése.

6. Az OSZT szervezete és működése:

A) Az OSZT tiszteletben tartja tagjai önállóságát. Olyan - konszenzussal kialakított- állásfoglalások meghozatalára törekszik, amelyeknek az egységes fellépéshez fűződő érdek folytán erkölcsi súlyuk is van.

B)      Az OSZT testületi szervei:

• Közgyűlés (Tanács),
• Felügyelő Bizottság,
• Az OSZT Állandó Bizottságai,
• Az OSZT Alkalmi Bizottságai.

          A testületi szervek választása során érvényesíteni kell, hogy nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

7. A) A Közgyűlés (Tanács) a tagszervezetek képviselőinek testülete, legfelsőbb szerve, amely az OSZT bármely kérdésében jogosult dönteni. Kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az alapszabály megállapítása és módosítása;
• Az Elnöknek, Elnökhelyetteseknek es az Elnökség további tagjainak a megválasztása, felmentése, a Felügyelő Bizottság Elnökének és tagjainak megválasztása és felmentése;
• a hazai és nemzetközi szervezetekbe megbízott képviselők megválasztása, felmentése;
• az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;
• a tagdíj mértékének meghatározása;
• az OSZT más társadalmi szervezetekkel történő egyesülésének és feloszlásának
• döntés gazdasági társaság alapításáról, abban való részvételről és alapítvány
• alapításáról, illetve már létező alapítványhoz történő csatlakozásról;
• döntés a tagok törlése és kizárása tárgyában;
• az OSZT Elnökségének, a Felügyelő Bizottságának, és Állandó, valamint Alkalmi Bizottságainak beszámoltatása, tevékenységük ellenőrzése.

• A Közgyűlés (Tanács) az általa elfogadott munkaterv alapján végzi munkáját. Szükség szerint, de legalább évente egyszer tart ülést az OSZT székhelyén. A Közgyűlés (Tanács) ülését az Elnök hívja össze az ülés időpontját megelőzően legalább 8 nappal kiküldött írásbeli meghívóval, amelyben a napirendet fel kell tüntetni. A tanácsülést bármely tagszervezetnek - az ok és a cél megjelölésével tett - indítványára soron kívül össze kell hívni. A Közgyűlés (Tanács) ülését össze kell hívni, ha az OSZT vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, ha az OSZT előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, ha az OSZT céljainak elérése veszélybe került.
• A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés (Tanács) ülésének időpontját, helyszínét, a napirendi pontokat, a tárgyalásra kerülő anyagokat, vagy azok elérhetőségét, valamint a határozatképtelenség esetén a megismételt ülésre vonatkozó szabályokat.
• OSZT Elnökét, Elnökhelyetteseit (2fő) és Elnökségének további 7 tagját a Közgyűlés (Tanács) nyílt szavazással, 4 évre egyszerű többséggel választja meg. Az OSZT minden tagszervezete az Elnök, valamint egy elnökségi tag jelölésére tehet javaslatot a saját belső szabályzatában meghatározottaknak megfelelően. További tagszervezetek belépése esetén az Elnökség tagjainak száma az új belépő tagszervezetek számának megfelelően emelkedik. Amennyiben, az Elnökséget teljes létszámban ilyen módon nem sikerül megválasztani, az Elnökségi tagok megválasztását rendkívüli tanácsülésen kell befejezni olyan módon, hogy azoknak a tagszervezeteknek van az ismételt jelölésre és javaslattételre módja, akik által javasolt személyt a Tanács nem választotta az Elnökség tagjává.

A Felügyelő Bizottság Elnökét és további két^- tagját a Tanács nyílt szavazással, négy évre és egyszerű többséggel választja meg.

• A Közgyűlés (Tanács) ülése határozatképes, ha azon a tagszervezetek kétharmadának képviselői jelen vannak.

A Tanács ülését az Elnök vezeti le, az ülésről készült jegyzőkönyvet az Elnök, a jegyzőkönyvvezető és a megválasztott hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv vezetését az OSZT alkalmazottja is vezetheti.

• A Tanács a hatáskörébe tartozó kérdésekben nyílt szavazással, a kizárást és az alapszabály módosítását kivéve egyszerű szótöbbséggel határoz. Az alapszabály módosítása tekintetében a Tanács a jelenlevők háromnegyedének szavazatával dönt. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges, míg a kizárás kérdésében az érintetten kívüli egyhangú szavazati aránnyal dönt. A jelenlevő tanácstagok egyharmadának kérésére az adott döntés titkos szavazással is meghozható. Ebben az esetben a Tanács kéttagú szavazatszámláló bizottságot hoz létre, amelyben a felügyelő bizottság képviselője, és az OSZT alkalmazottja is részt vehet.
• A Tanács határozatait a tagok számára az ülést követő 8 napon belül írásban is meg kell küldeni, illetve azok nyilvános részeit közzé kell tenni az OSZT honlapján. Nyilvánosan közzétett, továbbá az Országgyűléshez, Kormányhoz előterjesztett állásfoglalásokban a határozat ellen szavazó tagszervezet egyetértésének hiányát kívánságára fel kell tüntetni.

8. Az Elnökség

• Az OSZT ügyvezető szerve az Elnökség, mely 10 főből, az OSZT elnökéből, Elnökhelyetteseiből és hét elnökségi tagból áll. További tagszervezetek belépése esetén az Elnökség tagjainak száma az új belépő tagszervezetek számának megfelelően emelkedik. Az Elnökséget a Közgyűlés (Tanács) egyszerű többséggel, nyílt szavazással választja meg 4 éves időtartamra.
• Az Elnökség feladata az OSZT operatív tevékenységének irányítása, a tanácsülések előkészítése, a fejlesztési tervek és az éves költségvetés kidolgozása, elfogadása, végrehajtása, éves szakmai és pénzügyi beszámoló elkészítése, az éves program, a munkaterv elkészítése és jóváhagyása. További feladat a szövetkezeteket érintő jogszabályalkotáshoz kapcsolódó kérdésekben a tagszervezetek véleményének összegyűjtése, szintetizálása, a kormányzati és társadalmi kapcsolatok működtetéséhez a szükséges közreműködői feltételek megteremtése, az OSZT hivatali szervezetének működtetése, valamint az OSZT belső szabályzatainak elkészítése és módosítása, illetve az OSZT eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése, valamint minden egyéb, amelyet jogszabály, Alapszabály, vagy a Közgyűlés (Tanács) a hatáskörébe utal.
• Szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer tartja üléseit az OSZT székhelyén. Az Elnökségi üléseket az Elnök hívja össze az ülés időpontját megelőzően legalább 8 nappal kiküldött írásbeli meghívóval, amelyben a napirendet fel kell tüntetni.
• Az ülés akkor határozatképes, ha azon az Elnökségnek legalább hat tagja jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést változatlan helyszínen, ugyanazokkal a napirendi pontokkal meg kell ismételni, amennyiben a fentiekről az Elnökség tagjait a meghívóban már előre tájékoztatták. A megismételt elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az Elnökségnek legalább négy tagja jelen van. Az Elnökség ülésén a Felügyelő Bizottság Elnöke meghívottként részt vehet. Az elnökségi ülés összehívását a Felügyelő Bizottság Elnöke, akadályoztatása esetén a Felügyelő Bizottság két másik tagjának együttes határozata is kezdeményezheti. A Felügyelő Bizottság jogosult az Elnökség üléseiről készült jegyzőkönyvet bármikor megtekinteni. A főtitkár tanácskozási joggal részt vehet az elnökségi ülésen.
• Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet az Elnökség két tagja aláírásával hitelesít.
• Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a tag, amely a határozat alapján előnyben részesül, illetve kizárólagos közvetlen érdeke fűződik.

9. A Felügyelő Bizottság

• Jogosult ellenőrizni az Elnökség és az OSZT Tanácsának, Bizottságainak és tisztségviselőinek működését, ennek keretében különösen azt, hogy az OSZT szerveinek, bizottságainak, tisztségviselőinek működése megfelel-e az Alapszabályban, illetve a jogszabályban foglaltaknak és az egyéb szabályzatokban meghatározott rendelkezéseknek. Jogosult továbbá ellenőrizni a Tanács határozatainak végrehajtását, valamint azt, hogy az OSZT tisztségviselői tevékenységük során betartják-e a rájuk vonatkozó határozatokat, döntéseket, alapszabályi es jogszabályi kötelezettségeket. A Felügyelő Bizottság legfőbb feladata, hogy az OSZT működésével és a célok megvalósításával kapcsolatos gazdálkodás, a mindenkor hatályos jogszabályoknakmegfelelő,nyilvántartási éskönyvvezetési kötelezettségeknek megfelelően teljesüljön. Jogosult és köteles ellenőrizni a nyilvántartások tartalmát, Így a számvitelivékenység és a Bizottság működésének eredményét a Felügyelő Bizottság Elnöke ismerteti. Az OSZT gazdálkodását alátámasztó számviteli beszámoló csak a Felügyelő Bizottság Elnökének, vagy a Felügyelő Bizottság másik két tagjának együttes írásos jóváhagyásával vagy jelentésével terjeszthető a (Közgyűlés) Tanács elé. E nélkül a jelentésekről, a mérlegről határozat érvényesen nem hozható.
• Három tagból áll, tagjait 4 éves határozott időtartamra a Tanács egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással választja meg. A Felügyelő Bizottság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni.
• Tagjai maguk határozzák meg a működési ügyrendjüket és ellenőrzési tervüket. A Felügyelő Bizottság Elnöke köteles értesíteni az Elnökséget, ha valamelyik Felügyelő Bizottsági tag megbízatása megszűnt és ez okból rendkívüli tanácsülés összehívása vált szükségessé.

• Üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze, az ülés időpontját megelőzően legalább 8 nappal kiküldött írásbeli meghívóval, amely tartalmazza a napirendet. Az ülés akkor határozatképes, ha azon mindegyik Felügyelő bizottsági tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén az ülést változatlan helyszínen, ugyanazokkal a napirendi pontokkal meg kell ismételni, amennyiben a fentiekről a tagot a meghívóban már előre tájékoztatták. A megismételt ülés akkor határozatképes, amennyiben azon legalább két Felügyelő Bizottsági tag megjelenik. Szavazategyenlőség esetén a felvetett javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az összehívást a Felügyelő Bizottság tagja - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság Elnökétől bármikor kérheti. Ha a Felügyelő Bizottság elnöke a Felügyelő Bizottság ülését 8 napon belül nem hívja össze, akkor annak összehívására az illető tag jogosult.

Az összehívást tartalmazó meghívóban meg kell jelölni a felügyelő bizottsági ülés időpontját, helyszínét és várható napirendjét is. A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a jegyzőkönyvvezető, a Felügyelő Bizottság Elnöke és egy Felügyelő bizottsági tag ír alá.

• Nevében és képviseletében önálló képviseleti és aláírási joggal a Felügyelő Bizottság Elnöke rendelkezik, rajta kívül a két bizottsági tag együttesen jogosult a Felügyelő Bizottság nevében és képviseletében eljárni és aláírni.
• Az ellenőrzési tevékenysége keretében az Elnöktől, az Elnökhelyettesektől, az Elnökség tagjaitól, az OSZT Bizottságainak tagjaitól, a Tanács tagjaitól és az OSZT egyéb alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet. Az OSZT iratait, bizonylatait megvizsgálhatja, illetőleg azt szakértővel - a Tanács utólagos hozzájárulásával - megvizsgáltathatja. A felvilágosítást az OSZT tisztségviselői és szervei kötelesek a Felügyelő Bizottságnak megadni, illetőleg az iratokat rendelkezésére bocsátani
• Felügyeleti jogait testületileg, vagy tagja útján gyakorolja. Az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között.
• Nem lehetnek a Felügyelő Bizottság tagjai, az Elnökség tagjai, az OSZT Bizottságainak tagjai és az OSZT munkavállalói, továbbá a felsoroltak hozzátartozói (Ptk. 8:1.§ (1) bek.2. pont).

10. A) Az OSZT tisztségviselői:

- az OSZT Elnöke, Elnökhelyettesek (2fő), Elnökségének további tagjai (7fő), a Felügyelő bizottság Elnöke és tagjai.

B) Az OSZT képviseletére annak Elnöke önállóan, egy személyben jogosult.

C) A Tanács és az Elnökség döntéseiről, illetve az elnök saját döntéseiről köteles az OSZT tagszervezeteit rendszeresen, legalább negyedévente tájékoztatni.

11. Az Elnök feladat- és hatásköre

Az Elnök önállóan képviseli az OSZT-t, irányítja az OSZT tevékenységet, gazdálkodását, utalványozási jogot gyakorol, a munkáltatói jogokat gyakorolja, valamint intézkedik és dönt a Tanács, vagy az elnökség által a hatáskörébe utalt ügyekben. Az elnök jogosult az OSZT nevében írásbeli kötelezettségvállalást tenni. Az OSZT bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök és az Elnökség egy tagjának együttes aláírása szükséges. Az elnök legalább évente egyszer köteles beszámolni a Tanácsnak az elvégzett éves munkáról. Az elnök jogosult a főtitkár kinevezésére.

 

1 2. Az Elnökhelyettesek

Az Elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettesek helyettesítik. Az elnökhelyettesek ilyenkor az Elnök által meghatározott feladat- és hatásköröket gyakorolhatják.

13. Főtitkár

A Tanács hivatali szervezetének vezetője az OSZT-vel munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló főtitkár. A főtitkárt az Elnök négy éves határozott időtartamra nevezheti ki. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat az OSZT elnöke gyakorolja, ideértve a kinevezést és felmentést.

A főtitkár feladata és hatásköre:

a)  irányítja az OSZT hivatalát;

b)  összehangolja az Elnökség és a tagok, valamint a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját, biztosítja a munkafeltételeket;

c)  szervezi a Közgyűlés, az Elnökség határozatainak végrehajtását;

d)  gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről,

őrzéséről, továbbá a határozatok kihirdetéséről és nyilvántartásáról;

e)  gondoskodik az OSZT nyilvántartásainak vezetéséről;

f)   előkészíti az Elnökség üléseit;

g)  figyelemmel kíséri az OSZT-vel kapcsolatos jogszabályokat, biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a Tanács határozatainak módosítását;

h)   tájékoztatja a kijelölt szerveket az OSZT tevékenységéről;

i)   képviseli az OSZT-t az elnök által meghatározott terjedelemben, meghatározott esetekben;

j)  aláírási, kötelezettség-vállalási és utalványozási jogkört gyakorol az elnök által esetenként meghatározott körben és mértékig;

k)   ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Közgyűlés és az Elnökség a hatáskörébe utal.

A főtitkár tevékenységéről az Elnökségnek és az elnöknek számol be. A főtitkár az OSZT gazdálkodásáért az Elnökségnek tartozik felelősséggel. A főtitkár felel az OSZT jogszabályszerű gazdálkodásáért, a pénzkezelés szabályszerű kialakításáért.

14. Az állandó és alkalmi Bizottságok

Az OSZT Elnöksége egyszerű többségi döntéssel az OSZT és a Tanács munkájának elősegítése érdekében jogosult a Tanács tagjaiból és külső szakértőkből állandó és alkalmi Bizottságokat létrehozni. A Bizottságok egy Elnökből és a szükséges létszámú tagból állnak, de a taglétszámuk mindig páratlan számú. A Bizottságokat azok Elnöke képviseli, és irányítja az adott Bizottság munkáját. A Bizottságok kötelesek az Elnökségnek, illetve, ha az Elnökség úgy dönt, a Tanácsnak legalább évente beszámolni.

15. Az OSZT ügyviteli szervezete

Az OSZT ügyviteli szervezetét a Tanács határozza meg, és az Elnökség működteti az Elnök és az Elnökhelyettesek vezetésével. Az OSZT munkavállalói felett a munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja.

16. Az OSZT gazdálkodása

Az OSZT tartozásaiért a saját vagyonával felel. A tagszervezetek - a tagdíj megfizetésen túl - az OSZT tartozásaiért a saját vagyonukkal nem felelnek. Az OSZT vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, pályázati és egyéb támogatásokból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. Az OSZT - célja megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységének végzésének keretében - kiegészítő jelleggel - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.

17. Az OSZT megszűnése:

Az OSZT megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, Bíróság általi feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával. Az OSZT megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonát a ….. közhasznú szervezet részére kell átadni.

17. Azokban a kérdésekben, amelyekről az Alapszabály nem rendelkezik az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, és a 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Budapest, 2019. március 07.

Kósa Lajos

Országos Szövetkezeti Tanács

elnöke

 

Készítettem és ellenjegyzem Budapesten, 2019. március 07. napján:

 

A 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdése alapján igazolom, hogy a jelen Alapszabályt én készítettem és ellenjegyeztem. Igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2019. március 07. napi létesítő okirat módosítás alapján hatályos tartalmának. A főtitkár kinevezésére, a tagok számának változására, valamint a székhely módosítására tekintettel a hatályosítás az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály 2.; 8.A); 8.D); 10.; 11.;13. pontjait érintette.

 

 

_____________________________________________

Készítette: dr. Lakatos Ágnes ügyvéd (1147 Budapest, Birtok u. 6. I/4., Fiák és Társai Ügyvédi Társulás tagja)

Kamarai azonosító száma: 36064318